2017.​ ​Június​ ​17.-én​ ​szombaton​ ​busszal​ ​egy​ ​kirándulást​ ​tettünk​ ​Wittenbergben,​ ​a​ ​„Lutherváros“-ban.

Innen​ ​indult​ ​​ ​​ ​a​ ​reformáció​ ​futótüze,​ ​​ ​amikor​ ​1517.​ ​okt.​ ​31.-én​ ​Luther​ ​Márton​ ​a​ ​vártemplom​ ​ajtajára kiszögezte​ ​95​ ​tételét.

Örömteljes​ ​találkozással​ ​eltöltve​ ​gyűltünk​ ​össze​ ​42-en.​ ​Ki​ ​Hannoverben,​ ​ki​ ​Branschweigban​ ​szállt​ ​fel a​ ​bérelt​ ​buszra.

A​ ​7​ ​órára​ ​kitűzött​ ​indulás​ ​eltolódott​ ​1​ ​órával,​ ​mivel​ ​a​ ​nekünk​ ​szánt​ ​busz​ ​elromlott.​ ​Ez​ ​nem​ ​volt​ ​valami örvendetes​ ​hír,​ ​de​ ​mikor​ ​a​ ​busz​ ​megérkezett​ ​és​ ​a​ ​braunschweigi​ ​kirándulókat​ ​is​ ​felvettük, megkönnyebbülten,​ ​már​ ​jó​ ​hangulatban,​ ​vidáman​ ​folytattuk​ ​utunkat,​ ​jelszó:​ ​​Irány​ ​Wittenberg.

A​ ​tervbe​ ​vett​ ​első​ ​időpontot​ ​(11:15​ ​vezetés​ ​a​ ​Schlosskircheben),​ ​sajnos​ ​már​ ​nem​ ​lehetett​ ​​ ​betartani, de​ ​utána​ ​sikerült​ ​azért​ ​a​ ​fontosabb​ ​látnivalókat​ ​–​ ​ha​ ​röviden​ ​is​ ​-​ ​​ ​​ ​érinteni.

A​ ​város​ ​sok​ ​érdekes​ ​emlékhelyéböl​ ​a​ ​következők​ ​szerepeltek​ ​programunkon:

Vártemplom​ ​(Schlosskirche​):​ ​Itt​ ​a​ ​késés​ ​miatt​ ​sajnos​ ​csak​ ​kb.​ ​15​ ​perc​ ​állt​ ​rendelkezésünkre, de​ ​német​ ​nyelvű​ ​vezetőnk​ ​aztán​ ​templomon​ ​kívül​ ​mégis​ ​elmesélt​ ​minden​ ​lényeges​ ​tudnivalót.​ ​​ ​​ ​Sok művészi​ ​​ ​alkotás​ ​volt​ ​látható.​ ​Az​ ​ablakok​ ​egyikén​ ​örömmel​ ​fedeztük​ ​fel​ ​Dévai​ ​Biró​ ​Mátyás​ ​portréját, öt​ ​nevezik​ ​a​ ​Magyar​ ​“Luther”-nek.​ ​Őt​ ​szoros​ ​barátság​ ​fűzte​ ​Lutherhez​ ​és​ ​Melanchtonhoz​ ​is. Megtudtuk​ ​,​ ​hogy​ ​annak​ ​idején​ ​több​ ​száz​ ​magyar​ ​diák​ ​tanult​ ​a​ ​Wittenbergi​ ​egyetemen.

Megálltunk​ ​a​ ​Városháza​ ​előtti​ ​téren​ ​Luther​ ​és​ ​Malanchton​ ​óriási​ ​szobránál​ ​is.​ ​Itt​ ​volt​ ​alkalmunk​ ​még Reményik​ ​Sándor​ ​“Òriás​​ ​“​ ​címü​ ​versét​ ​Tímár​ ​Zsófia​ ​előadásában​ ​meghallgatni.​ ​Szavalata mindannyiunkat​ ​magával​ ​ragadott​ ​és​ ​közelebb​ ​vitt​ ​Lutherhez.

Ezután​ ​következett​ ​az​ ​u.n.​ ​​Városi​ ​templom​ ​(Stadtkirche)​ ,​ ​Luther​ ​prédikáló​ ​helyének megtekintése,​ ​ahol​ ​megcsodálhattuk​ ​olyan​ ​​ ​neves​ ​művészek,​ ​mint​ ​​ ​Lucas​ ​Cranach,​ Albrecht​ ​Dürer, (hogy​ ​csak​ ​a​ ​nevesebbeket​ ​említsük)​ ​​ ​festményeit.​ ​​Túrmezei​ ​Erzsébet​ ​versét,​ ​​ ​“A​ ​wittenbergi oltárkép​ ​előtt”​​ ​áhítattal​ ​hallgattuk​ ​meg​ ​Zsófi​ ​előadásában,​ ​néhány​ ​fiatal​ ​közreműködésével.

Mielőtt​ ​14:00​ ​órakor​ ​betértünk​ ​ebédelni​ ​az​ ​“Altstadtklause​ ​Wittenberg”​ ​nevü​ ​étterembe,​ ​útközben megnéztük​ ​​az​ ​egyetemet,​ ​ahol​ ​​ ​annak​ ​idején​ ​Luther​ ​tanított​ ​és​ ​a​ ​Cranach​ ​Hof-​ ot,​ ​magyar​ ​vezetéssel.

Így​ ​feltöltődve​ ​szellemi​ ​táplálékkal,​ ​elértük​ ​a​ ​vendéglőt,​ ​ahol​ ​finom​ ​ételek​ ​vártak​ ​ránk.​ ​Hàla​ ​a​ ​jó szervezésnek,​ ​már​ ​előre​ ​kiválaszthatta​ ​mindenki,​ ​amit​ ​fogyasztani​ ​akart,​ ​úgyhogy​ ​itt​ ​behoztuk​ ​a délelőtti​ ​időlemaradást.

Ebéd​ ​után​ ​volt​ ​időnk​ ​bőven​ ​a​ ​​Luther-ház​ m​​ egtekintésére.​ ​​ ​Itt​ ​mindenki​ ​egyénileg​ ​a​ ​saját​ ​tempójában, fülhallgatóval,​ ​a​ ​választott​ ​nyelven​ ​hallgathatta​ ​végig​ ​a​ ​vezetést,​ ​ami​ ​a​ ​nap​ ​tetőpontja​ ​volt.​ ​Nagyon sok​ ​érdekes​ ​információval​ ​lettünk​ ​gazdagabbak.​ ​​ ​Ezután​ ​volt​ ​​ ​1​ ​óra​ ​szabadidő,​ ​a​ ​látottak,​ ​hallottak feldolgozására,​ ​némelyeknél​ ​egy​ ​jó​ ​fagyi,​ ​ill.​ ​kávé​ ​és​ ​sütemény​ ​társaságában.

18:15-kor​ ​találkoztunk​ ​a​ ​busznál​ ​és​ ​kissé​ ​fáradtan​ ​de​ ​szép​ ​élményekkel​ ​feltöltődve​ ​vettük​ ​az​ ​irányt hazafelé.​ ​A​ ​buszban​ ​még​ ​énekeltünk,​ ​és​ ​még​ ​további​ ​vidulásunkra​ ​Gál​ ​Márton​ ​egy​ ​humoros,​ ​saját költeményü​ ​versikével​ ​​ ​mindannyiunk​ ​nevében​ ​köszönte​ ​meg​ ​Menkéné​ ​Pintér​ ​Magdi​ ​és​ ​Dózsa​ ​Èva fáradozását,​ ​hogy​ ​ilyen​ ​szép​ ​kirándulásban​ ​lehetett​ ​részünk.

Maria​ ​Feesche​ ​(Tusa)

X